A kulcsszó a boldog tulajdonos, hiszen az ingatlan vásárlása nem hétköznapi ügy, nem cserélgetjük sűrűn, összetett jogi és pénzügyi terhet és kötelezettségeket jelent a számunkra, különösképpen, ha állami támogatást is igénybe veszünk.
Nem beszélve az idő és energiaráfordításról, hiszen nem kulcsrakész otthont vásárolunk, hanem alapot, amelyre építhetünk, annak minden előnyével és hátrányával. Újratervezés felsőfokon.
Lehet, hogy alapvetően csak a családi vagyon növelése a cél a támogatás elnyerésével, mindenképpen számításba kell venni, hogy a felújítás befejezését követően legalább 10 évig állandó lakcímmel bejelentve, életvitelszerűen kell használnunk ezt az ingatlant, az egész család számára ez lesz az otthon.
Mit nyerhetünk pénzügyileg? A falusi CSOK maradt az utolsó klasszikus támogatási forma. 15 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem sok, de nem is kevés, ennek maximum a fele költhető az ingatlan vásárlására, a fennmaradó összeg pedig felújításra, korszerűsítésre, bővítésre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy erre költségvetést kell készíteni, és a munkálatok utólagosan finanszírozottak. Ott van még a 3 %-os hitel lehetősége is. A kérdés az, hogy megéri-e? Ha egy jobb helyen lévő, jobb állapotú ingatlant veszünk, biztosan ki is kell egészítenünk a vételárat, nem lesz elég a támogatás.
Megfelelő a ház mérete? Nagyon fontos, hogy tájékozottak legyünk ebben a tekintetben, megismerjük a térképvázlatot is, fel van-e tüntetve a teljes lakóépület, például. Ha 3 gyermekkel költözünk, akkor a támogatáshoz elvárt nettó alapterület 90 m2. A legtöbb kádárkocka bruttóban 100 m2, vagy kevesebb, ez ökölszabály szerint kb. 80-85 m2 nettóban, tehát nem elegendő, bővíteni kell. A különálló nyári konyha ebbe nem beleszámítható! Ezt terveztetni kell, megfeleltetni a település építési előírásainak, egyáltalán észszerűen kivitelezhető-e?
Szép és jól belakható egy felújítandó parasztház is, megfelelő átalakítással, de sok mindenre kell gondolni: Kell-e cserélni a tetőt? Mi a helyzet a fűtéssel-hűtéssel? Villanyszerelés? Vízvezetékek cseréje? Megfelel a helyiségek elrendezése a család dinamikájának? Akarunk teraszt? Minden bontás, csere és építés további költséget jelent, ezekkel legyünk tisztában, és azzal is, hogy miket vehetünk bele a költségvetésbe.
Megfelel elvárásainknak a telek elhelyezkedése, mérete, terepviszonyai, a benapozottsága? Ha falura költözünk nem biztos, hogy megfelel nekünk a forgalommal terhelt fő utca. Ismerjük meg a közvetlen környezetet: fog-e zavarni a szomszéd kakasa, kutyája, kéményfüstje? Milyen infrastruktúrára tudunk csatlakozni, és itt nem csak a térfigyelő rendszerre kell gondolni, hanem a szennyvízelvezetéstől kezdve, a közlekedésen, internet elérésen, a település vezetésén át az egészségügyi ellátásig sok minden fontos lehet. Például a lakcím szerinti ellátásokat melyik közeli kórház fogja fogadni? Hova szól majd a beutaló? Hová járnak a gyerekek iskolába, hol kapunk munkát, mivel töltjük a szabadidőnket? Mi az, ami elérhető autóval 10-15 perc alatt? Lehet-e bicajozni?
Életbevágó, hogy alaposan megismerjük az épület és a telek meglévő jellemzőit, tulajdonságait. Hogyan működik most és hogyan szeretnénk, hogy működjön. Például merre folyik az esővíz a telken? Az épülettől el kell vezetni a vizet, de a kert életben tartásához lehet, hogy gyűjtenünk is kell az esővizet. Van-e konyhakert, vannak-e fák, ezek klimatizálják-e az épületet, hogyan befolyásolják a kilátást, teremnek-e gyümölcsöt? Ha vannak melléképületek, ezeket tudjuk-e hasznosítani?
Egy használt ingatlannak története, élete van. Akkor vegyük meg, ha megszólít, el tudjuk képzelni magunkat benne, ha többet ad, mint amennyit elveszítünk azzal, hogy nem lesz közvetlen kapcsolatunk a várossal. Ha városból falura költözünk, átalakítjuk-e a szokásainkat, fel tudjuk-e venni ezt a másfajta fordulatszámot, tanulunk-e új készségeket, meg tudjuk-e látni, be tudjuk-e fogadni azokat az előnyöket, amit a falusi élet, egy faluközösség nyújt.
